A két német nagyágyú, a Mercedes és a BKW egyben a járműipar két legnagyobb riválisa is. A 2016-ban a BMW nem csak centenáriumát ünnepelte: az évszám bizonyára a Mercedes-Benzzel folytatott verseny százéves évfordulóját is eszébe juttatta...

A Mercedes-Benz, akihez az első “autómobil” 1886-os megalkotása is kötődik, még a gratuláció közben odaszúrt egyet a riválisának: “Köszönjük nektek a verseny 100 évét. Előtte 30 évig halálra untuk magunkat”. A két gyártó a technikai fejlesztések mellett a design-t, és persze az eladási trendeket tekintve is rendszeresen ringbe szállt.

Innovátorok harca

A BMW megalapítása óta egyébként már mindkét gyárnak sikerült elnyernie “A leginnovatívabb cég” címet - a folyamatos újítási kedv talán részben a rivalizálásnak is köszönhető. A helyzet akkor kezdett forrósodni, amikor a Mercedes-Benz 1950-es években megalkotta az 300 SL Gullwing-et, az első befecskendezős motorral ellátott modellt. Erre a BMW előállt az 507-es Roadsterrel, ami pedig minden idők egyik leggyönyörűbb autója lett. Sajnos az autó előállítási költségei is elég “szépen” alakultak - a méregdrága járgányra Elvis Presley-n, meg néhány iparmágnáson kívül kevés vevő akadt. A dolog aztán odáig fajult, hogy a BMW a modell miatt kis híján csődbe ment. 

Fordult a kocka, amikor a BMW 1960-ben előállt a 2002-es, kisméretű sport szedánnal, aminek továbbfejlesztett változata az első európai, turbóval felszerelt autó lett. Nem kellett sokáig várni a gyártó következő nagy dobására sem: az 1962-es müncheni Olimpián bemutatta a világ egyik legelső elektromos autóját, az 1602-es modellt. (Itt a bizonyíték, hogy a BMW a Tesla-nál már jóval korábban belépett az elektromos autók piacára.) 

A müncheni premiert évtizedes harc követte - a Mercedes-Benz az ABS kifejlesztésével került újra versenyelőnybe, melyre a BMW az E30-cal, és az M3-assal válaszolt. A Mercedes erre az 190e-vel, és a sport szedán modellekbe épített kompakt kipörgésgátló rendszerrel kontrázott rá (amivel egyébként az Audinak is  hadüzenetet küldött). Aztán piacra dobta a legelső luxus terepjárót, amit a BMW csak néhány évvel később követett. A BMW sem volt rest, és a világ első infotainment rendszerének kifejlesztésével, a kezdeti kritikák ellenére végül a újabb technológiai etalonnal ajándékozta meg a járműipart.

Napjainkban a két cég főleg az elektromos, valamint az önjáró járművek terén tör rendszeresen borsot a másik orra alá. A folytonos harcból egyébként maga a járműipar kerül ki a legnagyobb győztesként, hiszen az innováció az egész szakma hasznára vált - és ez valószínűleg így is marad.

A bevételek összecsapása 

2003-ban még a Mercedes uralta a piacot, ami azt jelenti, hogy eladásaival a BMW csoportot (a Mini márkát is beleértve) is sikerült túlszárnyalnia - ám épp csak akkora előnnyel, hogy az a bajoroknak meghozza a kedvét a trónfosztáshoz. A Mercedes valószínűleg megrészegülve a sikerről, 2008-ra szép lassan “átengedte” a vezető szerepet a BMW számára... Habár a válság mindkét márkára nehéz napokat hozott,  2010 óta a verseny még kiélezettebbé vált - és a Mercedes Benz maradt alul. A tartós pozícióvesztés valószínűleg az image-váltásnak köszönhető, aminek keretében számos új modellt dobtak piacra.

2013-ra a BMW csoport teljes megújuláson esett át, emellett 2004-hez képest bevételei megkétszereződtek. A Mercedes-Benz eközben az első három helyezett közé került. Ám itt nem kell nagy különbségekre gondolni -  a BMW és a Mini összesen 100 ezer autóval többet tudott eladni. 2014. januári-áprilisi adatok szerint a BMW 569 100 egységet értékesített (+11%), míg új Mercedes-Benzből 507 353 db, 15%-al több gurult az utakra. 

Fagyos január, forró számok a Mercedesnél

2016-ban azonban újra fordult a kocka - a Mercedes vált a világ első számú prémium gépjármű előállítójává. 2017 januárja mindkét márka életében kiugró sikereket hozott (mindeközben az Audi 13%-os csökkenést szenvedett el). A Mercedes pályafutásának legerősebb januárját tudhatta magáénak: 178 000 ezer gépjármű értékesítésével 2016. januárjához képest 18,3%-os fejlődést ért el. Köszönhette mindezt Kína Mercedes-mániájának, ahol 59 ezer új gépjármű talált gazdájára. Európában szintén jó évet zárt (+12%), ám úgy tűnik, az USA-ban nem divat a “Merci”, ugyanis ott csak minimális 3,5%-os növekedést sikerült elérni.

A BMW ugyancsak történetének legerősebb januárját zárta 2017-ben - 7,2%-os növekedés 144 000 eladott gépkocsit jelentett. A konkrét modellek eladása a következőképp alakult: X1 (+40%), 7-es széria (+29%) és 3-as széria (+6%), míg a hibridek 115%-el szárnyalták túl az előző év adatait. 

A Mercedes-Benz versus BMW háború, időrendben   

• 1886: Karl Benz megalkotja a Patent-Motorwagent, amit a legelső autóként tartunk számon. 
• 1886: A Daimler-Maybach tervezőpároshoz fűződik az első négykerekű, benzinmotoros autó.
• 1990: Daimler-Motoren-Gesellschaft (DMG) megépíti a Mercedes 35 PS-t, mely nevét egy vásárló lánya után kapja.
• 1901 Daimler szabadalmaztatja a méhsejthűtőt, ami a vízhűtéses motor elvén alapul.
• 1916: A “Bayerische Flugzeugwerke” a Gustav-Otto Repülőgyár utódjaként jön létre.
• 1922-ben a vállalat átveszi a motorgyártás, a név és a logó jogait a a Bayerische Motoren Werk (BMW)-től.
• 1921: Egy Ferdinand Porsche nevű, fiatal DMG alkalmazott részt vesz az első feltöltőkompresszor tervezésében
• 1923: A versailles-i béke repülőgép és motorgyártási tilalma miatt a BMW motorkerékpár gyártásba fog (R32 modell).
• 1925: Az R37-es és R 39-es motorkerékpárok hengerei már alumíniumból készülnek. 
• 1926:  A Daimler és Benz gyár egyesül, megszületik a Mercedes-Benz.
• 1929: A 6 évig tartó motorkerékpár fókuszt követően a BMW megkezdi szériaautó gyártását.
• 1931: A Mercedes-Benz 170 az első olyan négykerekű, amiben független rugózást alkalmaznak.
• 1932: A BMW piacra dobja a legelső BMW AM1 névre hallgató design autóját.
• 1936: Forgalomba kerül a világ első dízel autója, a Mercedes-Benz 260D.
• 1954: Megjelenik a Mercedes-Benz's 300SL modellje, ami az üzemanyag-befecskendezéses autók ősatyja. 
• 1956: A BMW felveszi a kesztyűt a 300SL ellen, és útjára indítja az 507-es modellt. Az egyébként díjnyertes autó magas árfekvése miatt a piacon teljesen leszerepel, ráadásul majdnem gyárat is csődbe hajtja. Három év leforgása alatt a cég kis híján a Mercedes Benz-hez kerül.
• 1972: A müncheni Olimpia a BMW teljesen elektromos működésű modelljétől “hangos”. 
• 1973: A BMW bemutatja a 2002Turbo-t, mely egyike a világ első, turbóval rendelkező motorjainak. 
• 1978: Mercedes-Benz bevezeti az ABS-t, amivel beelőzi a BMW-t az autópiacon. 
• 1982: A Mercedes 190E az első olyan kocsi, amiben többlengőkaros hátsó felfüggesztést alkalmaznak.
• 1985: A Frankfurti Autókiállításon a Mercedes lerántja a leplet a 4Matic elnevezésű technológiáról, de a BMW-nek jobban fut a szekér a 325iX szedán eladásai révén.
• 1988: 12-hengeres motor készül a BMW gyárban, amit a 7-es széria szedánjába szánnak. A Mercedes csak 3 évre rá készül el a saját változatával.
• 1988: A BMW 16-hengeres motorral kísérletezik a 767-es Goldfish modellben, ám végül sosem kezdik meg gyártását.
• 1995: A Mercedes S-osztályt ún. Elektromos Stabilitás Programmal látják fel. A csúszásgátló technológia később minden USA-beli járműben kötelező lesz..
• 1996: A világ első hangfelismerő rendszere a Mercedes S-osztályában tűnik fel. Nem sokkal később, a terepjárók felé mozgó piac igényeire ráérezve, a gyár piacra dobja az M-osztályt, amit a BMW csak 2 évvel később követ.
• 1997: A Mercedes lerántja a leplet a Maybachról a Tokiói Autókiállításon, ami egy Rolls-Royce rivális, exkluzív limuzin.
• 1998: BMW felvásárolja a Rolls-Royce-ot.
• 1998: A Daimler piacra dobja a Smart Fortwo-t, a kétüléses városi járgányt.
• 1999: A 12 henger erején felbuzdulva, a Mercedes Maybach először 24 hengeres változatban készül el, de végül visszatérnek a 12 hengeres kivitelhez.
• 2000: A BMW AG eladja a Rover csoportot (a Mini-t kivéve) a Phoenix-nek, amire két héttel később a Ford csap le. A BMW előáll a C1-gyel, egy részben fedett, úgynevezett kabinrobogóval. 
• 2001: A BMW bemutatja az iDrive-ot, a 7-es szériához tartozó fedélzeti számítógépet fordulatszámszabályozóval. 
• 2001: A Detroiti Autóvásáron bemutatják a Mini BMW Mini Hatch/Hardtop modelljét, mely nagy sikert arat. 
• 2003: A Mercedes- Benz előáll a világ első, hétsebességes automata váltójával.
• 2005: Megjelenik a BMW Hydrogen 7, ami egy bivalens (benzin-hidrogén hajtású) autó.
• 2011: A Frankfurti Autóvásáron bemutatják a BMW i3 elnevezésű elektromos autóját.
• 2015: A Mercedes-Benz az F 015 képében megrajzolja a sofőr nélküli, robotpilóta autók jövőjét.
• 2016: A BMW Vision Next 100 bemutatása, mely mozgásérzékelős technológián és óriási kijelzőkön alapul.