A mai autók tele vannak zsúfolva technológiai megoldásokkal, de a többi járművel és a közlekedés többi résztvevőjével még ma is a hagyományos módon kommunikálunk: irányjelzővel, dudával és féklámpával. A jövőben azonban mindez változni fog. Az autók kommunikálnak majd egymással és a környezetükkel, ami jelentős előrelépést hoz a biztonság, a forgalomszabályozás és a járművek hatékonysága terén...

A járműipar szinte minden szereplője lázasan dolgozik az önvezető autók kifejlesztésén. A jövő technológiái már a mai autókban is jelen vannak aktív biztonsági rendszerek formájában, például a sávtartó rendszerekben, a radarvezérelt tempomatokban, az automatikus vészfékező rendszerekben és hasonló megoldásokban. Ezek izgalmas technológiák ugyan, de csak kis lépéseket jelentenek a valódi önvezető autók felé tett úton. Az egyik legfontosabb megoldás, amelynek kifejlesztése még várat magára, az autók és a környezet közötti kommunikáció. Szaknyelven ezt a technológiát V2X néven emlegetik (Vehicle to Everything, vagyis kommunikáció a járművek és minden más között). Ez a gyűjtőnév az összes olyan kommunikációs technológiát magába foglalja, mint a V2V (járművek közötti kommunikáció), a V2I (jármű és infrastruktúra közötti kommunikáció), a V2D (jármű és eszközök, például okostelefonok közötti kommunikáció), a V2P (jármű és gyalogosok közötti kommunikáció), valamint a V2N (jármű és hálózat közötti kommunikáció). Hiszen a jövő autói csak akkor válhatnak igazán önvezetővé, ha „tudatában” vannak a környezetüknek, és ennek megfelelően képesek reagálni. Ez pedig csak hatékony kommunikációval lehetséges.


Út a jövőbe

A meglévő szenzorokat új, összekapcsolt technológiák egészítik ki, így a járművek messzebbre „látnak”, és képesek „kommunikálni” más járművekkel, az infrastruktúrával, a gyalogosokkal és a hálózattal is. A vezető például figyelmeztetést kaphat, ha előtte fékezett egy olyan jármű, amelyet még nem is lát, így megelőzhető a baleset. Ezt a rendszert „összekapcsolt horizontnak” is nevezik. Az összekapcsolt járművek figyelmeztetést kapnak, ha például egy éles kanyar vagy bukkanó mögött lévő veszélyes zónához közelednek, és így már idejekorán lassíthatnak. A rendszer normál vezetéskor és önvezető módban is működik, a jármű automatizáltságától függetlenül jelentősen javítva a közúti biztonságot. Ugyanez igaz a forgalom áramlására. A forgalmi dugók nemcsak azért alakulnak ki, mert az utak kapacitása nem elegendő, hanem azért is, mert a járművezetők gyakran fékeznek, majd ismét gyorsítanak. Ez harmonikahatást kelt, ami forgalmi dugót okoz. A kommunikálni képes járművek összehangoltan szabályozhatják a sebességüket, ami egyenletesebbé teszi a forgalom áramlását. Ennek pozitív hatásai az üzemanyag-fogyasztás és a károsanyag-kibocsátás terén is jelentkeznek.

A forradalmi megújulásból a járművek szervizelése sem marad ki. A fedélzeti számítógépen megjelenő, szervizigényre figyelmeztető üzenetet a gyártóval és/vagy a forgalmazóval való közvetlen kapcsolat váltja fel, és a jármű akár automatikusan is lefoglalhatja magának a szerviz időpontját. A szoftverfrissítésekre ma már akár 4G hálózatokon (a jövőben pedig 5G hálózatokon) keresztül is sor kerülhet, és hiba esetén valós idejű online diagnosztikára is lehetőség van.


Versenyben az okostelefonok

A nagy technológiai cégek, például a Google és az Apple már ma is nagy szeletet hasítanak ki az autóiparnak szánt alkalmazások fejlesztéséből. Az olyan alkalmazásokkal pedig, mint az Apple CarPlay és az Android Auto, ők is jelzik, hogy komolyan számolni kell velük a teljes összekapcsoltság eléréséért zajló versenyben. Az olyan népszerű navigációs alkalmazások, mint a Waze (a Google tulajdona) már önmagukban is P2P (egyenrangú résztvevőkből álló) kommunikációs platformok, amelyek lehetővé teszik a járművezetők számára a forgalmi adatok megosztását. A Waze már ma is használható az Android Auto alkalmazáson keresztül, az Apple CarPlay pedig hamarosan lehetővé teszi a Waze és más navigációs alkalmazások bekötését.